A bontás menete lépésről lépésre – a felméréstől az átvételi igazolásig

Tudástár · Szerző: Bauman Raymond Attila (Épületbontás Budapest) · Frissítve: 2026. október 9.

Milyen szakaszokból áll egy bontás?

Egy épület bontása hét szakaszból áll: felmérés, engedélyek, közmű-leválasztás, előbontás, szerkezetbontás, elszállítás és lezárás. Ebből csak egy a falak tényleges lebontása – a többi előkészítés és dokumentálás, amelyen a munka biztonsága és szabályossága múlik.

1. Mit vizsgálunk a helyszíni felmérésen?

A felmérés célja, hogy az ajánlatban minden szerepeljen, ami a munkát befolyásolja – és ne a bontás közben derüljön ki. Budapesten ez az épületen túl az utcára és a szomszédokra is kiterjed.

• Szerkezet: falazat (tégla, vályog, beton), födémek, tetőszerkezet és fedés, kémények.
• Föld alatt: pince, alapok, aknák, régi kút, emésztő.
• Veszélyes anyagok: pala, azbesztcement cső, kátránylemez, régi szigetelések.
• Környezet: a szomszédos épületek távolsága, közös falak, fák, kerítés.
• Logisztika: kapuszélesség, behajtás, a konténer és a gép helye, közterület-használat szükségessége.

A felmérés díjmentes, és nem kötelez megrendelésre. Az ajánlat tételes: megnevezi a bontandó szerkezeteket, a technológiát, az elszállítandó hulladékot és azt is, ami nincs benne.

2. Milyen engedélyeket kell tisztázni a kezdés előtt?

Két engedélyezési kérdést kell lezárni a kezdés előtt: kell-e bontási engedély, és kell-e közterület-használati hozzájárulás.

Bontási engedély a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerint akkor kell, ha a bontás műemléket vagy helyi védelem alatt álló építményt érint, vagy ha zártsorú, ikres beépítésnél a szomszéddal határos falat, alapot érinti. A részleteket a bontási engedélyről szóló cikk tartalmazza. A konténer és a rakodás közterületi elhelyezéséről a közterület-használati útmutató szól.

Ha az épületben azbeszttartalmú anyag van, a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet szerinti bejelentést a munka megkezdése előtt 15 nappal meg kell tenni a munkavédelmi hatóságnál – ezt is be kell építeni az ütemtervbe.

3. Miért a közmű-leválasztás a kezdés feltétele?

Mert egy élő villamos vezeték, gázcső vagy vízvezeték megsértése a bontás során életveszélyt és komoly károkat okozhat. A bontást ezért csak a leválasztás igazolása után kezdjük meg.

A leválasztást a tulajdonos rendeli meg az egyes szolgáltatóknál: villany, gáz, víz, csatorna, és ahol van, távhő és távközlés. A szolgáltatók átfutási ideje eltérő, ezért ez gyakran az ütemterv leghosszabb eleme. A teljes folyamatot a közmű-leválasztásról szóló cikk írja le.

4. Mi történik a kézi előbontás során?

Az előbontás a szerkezetbontás előtt eltávolítja mindazt, ami nem a teherhordó szerkezet része, és külön hulladékfrakciót alkot. Ettől lesz a későbbi gépi vagy kézi szerkezetbontás tiszta, és a hulladék válogatott.

• nyílászárók tokkal, üvegezéssel (fa, üveg, fém külön);
• belső burkolatok, álmennyezet, padlóburkolat;
• gépészet: radiátorok, csövek, kazán, szaniterek;
• elektromos szerelvények, vezetékek;
• veszélyes anyagok: azbeszttartalmú elemek, kátrányos szigetelés – ezekre külön szabályok vonatkoznak.

Zártsorú épületnél az előbontás része a szomszéd falához csatlakozó szerkezetek kézi leválasztása is. Az előbontás és a gépi bontás összehangolásáról a kézi előbontás gépi bontással szakoldal ír részletesen.

5. Hogyan zajlik a szerkezetbontás?

A szerkezetbontás a tetőtől halad lefelé: fedés, tetőszerkezet, födémek, falak, végül az alap és a pince. A technológiát – kézi, gépi vagy kombinált – a helyszín és a környezet választja ki.

• Gépi bontás: tágas telken, szabadon álló épületnél; a gépméret a feladathoz illő, minikotrótól a nagy kotróig.
• Kézi bontás: szűk udvaron, a szomszéd fal mellett, ahol gép nem fér be vagy rezgése veszélyes lenne.
• Kombinált: a kényes részek kézzel, a többi géppel – Budapesten ez a leggyakoribb.

A bontás alatt folyamatos porkötés (vízpermet) zajlik, a törmeléket pedig frakciók szerint – beton, tégla, fa, fém, föld – külön halmokba gyűjtjük. A frakciók kódjait a sittszállítási oldal sorolja fel.

6. Hová kerül a hulladék, és mit igazol a szállítólevél?

A hulladékot engedélyes átvevőhöz szállítjuk, a szállítólevelet és az átvételi igazolást átadjuk. A hulladék útját a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet (hatályos szövege ellenőrizendő) szerinti építési-bontási hulladék nyilvántartó lap rögzíti.

A szállítólevél azt igazolja, hogy a hulladék mennyi, milyen fajta (EWC-kód), honnan és hová került. Az átvételi igazolás azt, hogy az átvevő ténylegesen befogadta. A kettő együtt bizonyítja, hogy a bontásból származó hulladék nem illegális lerakóba került. Az azbeszttartalmú anyag (17 06 05*) veszélyes hulladékként, külön útvonalon halad.

Mitől függ az egyes szakaszok időigénye?

A bontás teljes időigényét ritkán a falak lebontása határozza meg; sokkal inkább az előkészítés hossza és a helyszín korlátai. Konkrét időtartamot ezért csak felmérés után adunk, a befolyásoló tényezők azonban előre ismertek:

Hogyan biztosítjuk a munkaterületet?

A bontási terület a munka teljes ideje alatt elzárt veszélyes zóna, ahová illetéktelen nem léphet be. Ez nem csak a dolgozókat, hanem a megrendelőt, a szomszédokat és a járókelőket is védi.

• kordon vagy ideiglenes kerítés a telek határán és a közterületi rakodási sávnál;
• figyelmeztető táblák, éjszakai jelzés a konténernél;
• a gép hatósugarában senki nem tartózkodhat;
• védősisak, munkavédelmi lábbeli, kesztyű, szem- és légzésvédelem a munkafázisnak megfelelően;
• a bontás felülről lefelé halad, alátámasztatlan szerkezet alatt nem dolgozunk.

Ha az épület állapota eleve veszélyes, a munka a sürgős bontásnál leírt veszélyelhárítással indul.

Ki kinek felel egy bontásnál?

Egy bontásban több szereplő vesz részt, és a gördülékeny munka feltétele, hogy mindenki tudja, mi a dolga.

Kivitelezőként nem tervezünk, nem szerzünk be engedélyt és nem adunk statikai nyilatkozatot – ezekhez a megfelelő szakember kell, akivel a felmérés után szívesen egyeztetünk.

Mi dönti el, hogy kézzel, géppel vagy kombináltan bontunk?

A technológiát három kérdés dönti el: befér-e a gép, elviseli-e a környezet a gép rezgését és zaját, és mennyire kell válogatni a hulladékot.

• Ha a gép nem fér be (belső udvar, szűk kapu), kézi bontás.
• Ha befér, de a szomszéd épülete közvetlenül csatlakozik, kombinált: a határoló részek kézzel, a többi géppel.
• Ha szabadon álló az épület és tágas a telek, a kézi előbontás után gépi szerkezetbontás.
• Ha az anyag értékes vagy újrahasznosítandó (fa, cserép, tégla), a szelektív, nagyobb kézi arányú bontás.

A két technológia részletes összevetését a kézi vagy gépi bontás döntéstámogató cikk tartalmazza.

Mit tartalmaz a bontási hulladék nyilvántartása?

Az építési-bontási hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet (hatályos szövege ellenőrizendő) szerinti nyilvántartó lapot kell vezetni, amely a keletkezett hulladék fajtáját, mennyiségét és útját rögzíti.

A gyakorlatban ehhez a következő adatok kellenek: a bontás helye és jellege, a keletkezett hulladékok EWC-kód szerint, a mennyiségek, a szállítás és az átvétel adatai. A szállítólevelek és az átvételi igazolások ennek a nyilvántartásnak a bizonylatai. Ezért adjuk át ezeket minden munka végén a megrendelőnek.

7. Mi a teendő a bontás befejezése után?

A fizikai munka a telek átadásával véget ér, a megrendelőnek azonban még két feladata van: a dokumentumok megőrzése és az ingatlan-nyilvántartási átvezetés.

A bontás befejezését a hatóságnak nem kell bejelenteni, de az épület törléséhez hatósági bizonyítványt kell kérni, lakóépületnél a lakás megszűnéséről adatlapot is be kell nyújtani az ÉTDR-ben. Erről a bontás utáni ingatlan-nyilvántartásról szóló cikk szól.

Ha a telken új épület épül, a bontást érdemes a telek előkészítésével zárni – erről a telekelőkészítés bontással oldal ír. A teljes munkát egy kertvárosi háznál a családi ház bontása szolgáltatásunk fogja össze.

Források

• Tájékoztató a bontási engedélyezési eljárás szabályairól – e-epites.hu
• 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet – Nemzeti Jogszabálytár